Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies

Inventory investment and sectoral characteristics in some OECD countries

This paper discusses the effects of sectoral structure on the long run macroeconomic inventory behaviour of national economies. Data on 15 OECD countries are included in the analysis, which is based on correlation and cluster analysis methodologies. The study is part of a long-term research project exploring factors influencing the inventory behaviour of national economies. First, we introduce some basic characteristics of macroeconomic inventory formation in the 15 OECD countries. We argue that our previous results on the existence of specific characteristic features of macroeconomic inventory investment are justified, hence it makes sense to study the factors influencing these features. We then examine the contribution of various sectors to the production of in the countries involved and the relationship between sectoral structure and inventory intensity (annual inventory change/Gross Value Added). We find that the high share of agriculture and manufacturing increases inventory intensity, that the increasing share of services has a negative effect and that the role of construction and trade is not obvious. The relatively low stability of the statistical results warns us to be cautious with our judgements. Further, case-by-case analysis would be required to obtain more solid results.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.

A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében

A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.

Értékteremtés e-kereskedelemmel – kitörési lehetőség a recesszió sújtotta magyar kiskereskedelemben? (Value creation of e-commerce – Chance to break out for the recession-hit Hungarian retail sector?)

Kimutatható-e az e-kereskedelem hatása a vállalati teljesítményre a recesszióval küzdő magyar kiskereskedelmi piacon? A hagyományos bolti értékesítés vagy on-line kereskedelem vezet hazánkban jobb pénzügyi teljesítményhez? Ezekre a kérdésekre a magyar IKT (infokommunikációs technológiai) kiskereskedők 187 elemű mintáján igyekeznek a szerzők választ keresni, az adatgyűjtést újszerű módon részben automatizált webpókokra bízva, következtetéseiket pedig elsősorban klaszterelemzési technikákra építve. Megállapítják, hogy bár a legjobb bolti kereskedők többnyire valamivel nagyobb és stabilabb profitrátákkal jellemezhetők a válság éveiben is, a piac megtartása és növelése terén már egyértelműen az e-kereskedők jeleskedtek. Eredményeik szerint az e-kereskedelem hozzásegítheti a kiskereskedőket a munkaerő-hatékonyság növeléséhez is, ám ha gyors rendelkezésre állással vagy alacsony árakkal csábítják vevőiket, akkor a profittöbblet egy részét felőrölheti a magasabb készlettartási igény vagy az árverseny. _____ The study examines whether e-commerce has a significant impact on corporate performance on the Hungarian retail market struggling with the effects of economic downturn. Is it brick-and-mortal retail or e-commerce that leads to a better financial performance? Using the innovative data gathering tools of automotive web crawlers the authors seek answers to these questions on a sample of 187 Hungarian ICT retailers. Based on cluster analysis they conclude that while the best traditional retailers have somewhat higher and more stable profitability ratios even during the years of recession, e-tailers are more successful in retaining and increasing their market share. E-commerce is also associated with higher human resource productivity, but the possible profit surplus originating from this advantage could be jeopardized in the long run as new electronic traders typically attract their customers by shorter service time or lower prices.